54. nap
2011 november 17. | Szerző: Bambi1978
Ma semmi különös nem történt, reggel kisebb nyafizás után elindultunk az oviba, megnéztük, hogy mi lesz az ebéd (sült malachusi, rizs, saláta) és felmentünk az öltözőbe, ahol éppen az egyik kisfiút öltöztette az anyukája és Katie, az egyik ikerlány is kijött nézelődni. 🙂
Benny örült neki nagyon, + az egyik kisfiúnak is már egyből mondta a nevét, úgy tűnik, hogy lassan mindenkinek megtanulja a nevét. 🙂 Már az öltözőben örült , hogy láthatja Mariát, indult is befelé lelkesen, de aztán meggondolta magát és visszament az öltözőbe, aztán leült a földre és nekiállt kicsit cirkuszolni, a végén Iris vitte be. 🙂 Hallottam, hogy sír, de kint, az ovi előtt már nem hallatszott ki.
Délre mentem vissza, a többiek már a matracon feküdtek, mint kiderült, ma Maria helyettesítette a szakácsnőt, így ő nem volt a csoportban, de egész jól elvolt Benny, bár megint odacsípte az ujját a kukához, úgy látom, hogy direkt gyűjti a bibiket a kezén. :)))) Nem evett sokat, de picit turkálta a kaját, segítség nélkül. 🙂
Mikor jöttünk el, épp jött Iris, aki mesélte, hogy délelőtt már jól elvan Benny, néha próbálkozik, hogy ki is a főnök, de általában ő veszít. :)))) A reggeli cirkusz Iris szerint is csak nekem szól, hogy rossz legyen a lelkiismeretem, mert már elég hamar megnyugszik. 🙂
A kocsiban megint rákezdte, hogy “Benny vissza ovi”…. abban maradtam vele, hogy jövő héten megbeszélem majd Irisékkel, hogy mikor aludhatna ott, ha már ennyire szeretne. Kérdeztem tőle, hogy és ki mellett szeretne aludni, naná, hogy az ikerlányokat mondta, Katiet és Sophiet. :)))))
53. nap
2011 november 16. | Szerző: Bambi1978
Tegnap délután P szülei vigyáztak pár órát Bennyre, mert P szabadnapos volt és végre el akartunk menni kettesben enni egyet, de Benny már nem buta, összerakta egyből a szituációt, hogy ha mi, a szülei és Oma és Opa is itt van, akkor tuti, hogy valami merénylet készül ellene, úgyhogy még a wc-re sem mehettem el, egyfolytában jött utánam és sírt.
Végül elég nagy hiszti között ki tudtunk menni az ajtón és kikapcsolódtunk pár órát, de állítólag Benny sem sírt sokáig, nagyot fociztak lent a tónál opával, aztán itthon folytatták a játékot. :)))
Ma reggel megint jókedvűen ébredt Benny, de már nagyon kell röhögnöm, mikor minden reggel reménykedve megkérdezi, hogy “Ovi?”… én pedig mondom, hogy mindjárt indulunk. Erre ő: “neeeeem, anya neeem ovi”. :)))) Hétvégén pedig megkönnyebbül, mikor az a válasz, hogy “ma zárva van az ovi” 😀 😀
Öltöztünk és indultunk, jött Sün Sámuel is az oviba, szerintem már ő is csoporttagnak számít, nem hiányozhat. :)))) Ma is elég borús, hideg idő volt, kaparhattam a kocsit, ami egyre jobban tetszik Bennynek.
Az oviban is jött ügyesen fel a lépcsőn, pont jött Maria, lent volt a konyhán, egyből vigyorgott rá Benny és látszott, hogy örül, hogy látja a kedvenc ovónénijét. 🙂 Átöltöztettem vékonyabb gatyába, puszilkodtunk, aztán benyitottam a terembe, ahol Maria és Iris és pár gyerkőc éppen valamit nagyon barkácsoltak. Persze így, hogy egy rakáson voltak a gyerekek, Benny megint megijedt és sírva fakadt, végül kis segítséggel, de bent maradt a csoportban. Még hallottam, hogy Maria mondta neki, hogy üljön le picit, nyugodjon meg, minden rendben van, hova akar leülni ide vagy oda? 🙂
Eljöttem és délre mentem vissza. A mai ebéd valami krinolinféleség volt sütve és krumplipüré, kiváncsi voltam, hogy a krumplipürét vajon nekiáll e egyedül enni Benny.
Lassan jött is kifelé, állítólag először bepróbálkozott ebédnél Mariánál, hogy üljön oda hozzá, de nem tudott, mert egy kisebb gyereket kellett etetnie, így kis cirkusz után győzött az éhség és a kiváncsiság Bennynél és nekiállt ügyesen eszegetni. Megevett 3/4 krinolinakármit és jó nagy adag krumplipürét is. :))))
Délelőtt már játszott kicsit, az énekeket már csinálgatja és ma már egyszer magától lerakta az asztalra a cumiját és ott felejtette és utána sem kereste. Haladás…
Mikor öltöztettem, be-bekukucskált az egyik kislány, Jasmin és az egyik kisfiú, Julian is arrafelé járkált, ami Bennynek nagyon tetszett. Jöttünk el, beköszönt a csoportba és utána még kicsit incselkedett Jasminnal és Juliannal, akik a mosdóban voltak. Aranyosak voltak nagyon, aztán megint köszönt nekik, hogy “pápá, tschüssi” és jöttünk el.
Itthon kis hancúr után ment aludni, és azóta is alszik… délután kettesben lesznek a fiúk, mert megyek délutánra, de még nincs különösebb programjuk, majd meglátja P, hogy milyen kedvvel ébred Benny. 🙂
52. nap
2011 november 15. | Szerző: Bambi1978
A tegnapi naphoz még annyit, hogy megjártuk a gyerekorvost, minden rendben Bennyvel, aki már 17 kg és 102 centi. :)))) Nagyon laza volt, mert mikor kijött a doktornéni az aszisztenséhez egy pillanatra, pedig jó hangosan odakiabált, hogy “hellóóó dottónéni” :)))))) mindenki rajta mosolygott, aztán a vizsgálóban is nagyot köszönt a doktor néninek, egyből az ő ölébe ült és úgy vizsgálta meg, “beszélgettek”, haláli volt. :)))
Reggel már időben felébredt, tejivás után egyszer rákérdezett az ovira, mondtam, hogy mindjárt indulunk, de nem nyüszögött annyira, jött, öltözött, csendben volt. Odafele is, mert nagyon tetszett neki, hogy be volt fagyva minden és kaparnom kellett a kocsit is, el volt foglalva azzal, hogy jeges a szélvédő. :))))
Az oviban is a lépcsőn egyből ment ügyesen, az öltözőben már ott volt az egyik kisfiú, Benji és a nagybácsija, ott sem nyüszögött, egyből átöltöztettem, és mondtam, hogy ma már elvileg lesz a Maria, úgyhogy szaladjon gyorsan oda hozzá és köszönjön neki. Elindult a csoportba, megállt az ajtónál, hátranézett és odaszólt nekem, hogy “pápá anya”…. mondom neki, várj, én is beköszönök, mert azért illik odaköszönni, mikor leadják a szülők a gyerekeket, erre majdnem zavart el, hogy “pápáááááááááá anyaaaa” :)))) Maria akkor jött a mosdóból az egyik kisfiúval, volt is nagy öröm, hogy ma végre nem hiányzott. :)))) Úgyhogy a mai nap is sírás nélkül indult.
Délre mentem vissza érte, ma tésztás leves volt és almás rétes, az egyik kisfiú, Marcus anyukája is ott volt, ő is vitte ma korábban haza a fiát. A többi gyerek már a matraca mellett üldögélt, készültek az alvásra, Iris szólt Bennynek, hogy megjött az anyukája. Jött kifelé a sünivel, nagy büszkén mutatva az egyik ujját, amin ragtapasz volt. :)))) Mint kiderült, odacsípte a kukához. Most nagy becsben van tartva ez a ragtapasz, kérdezte, hogy mehet e aludni vele a tapasz. :)))))))) Végig felfelé mutatja azt az ujját, ami le van ragasztva. 😀 😀
Iris mondta, hogy valamennyit evett már, de megint volt hiszti és cirkusz, a Mariának oda kellett ülnie hozzá, és akkor evett valamennyit. Mondtam nekik, hogy majd fog ő enni, a lényeg, hogy nem kell olyankor aggódni, mert éhen halni nem fog, nem olyan típus ő. :)))) Mert szerintem az már egy óriási haladás nála, hogy reggel nem sír, reggelizik, mer játszani, az , hogy nem ebédel, hát bumm, majd délután kicsit többet eszik. De majd belejön abba is. Mikor jöttünk el, megint nagyokat köszönt az ovónéniknek, Marcusnak és Juliannak is, aranyos volt. :)))) Itthon megint mondogatta, hogy Benny az oviban akar aludni, szóval majd rákérdezek, hogy mi a véleményük erről. Mert ilyenkor hazajövünk, már a vetkőzésnél mondja, hogy “Benny alszik” és tényleg elég hamar ki is dől, de végülis 2,5 év alatt ez minden nap így volt, hogy ebéd után alvás, kiszámítható a napja ezáltal…. na, majd meglátjuk, hogy az oviban mikor próbálkozunk vele. :)))
51. nap
2011 november 14. | Szerző: Bambi1978
11. hét kezdődik…
Hétvégén gyakoroltuk Bennyvel a kanalazást, egész ügyes volt, az már más kérdés, hogy türelme nincs hozzá, és néha fel-felhúzta magát, ha valamelyik falat nem akart a kanalára rákerülni. :))) Viszont a lényeg, hogy tud ő, HA AKAR!!!! 🙂
Reggel jókedvűen ébredt, de azért az ágyunkban bepróbálkozott, hogy “ovi?” mondtam neki, hogy mindjárt indulunk. Erre ő: “neeem ovi, zárva!!!!” :)))) De aztán kicsit szontyolodva, de tudomásul vette, hogy az ovi csak szombat, vasárnap van zárva, a többi napokon nyitva van és mennek a gyerekek játszani.
Megint jött Sün Samu is oviba, reggel nagyon hideg volt, -3 fok, az autót kaparni kellett, de tetszett Bennynek a muri (nekem már kevésbé, de sebaj, tél van 🙁 ). Az ovihoz behajtva már mondogatta, hogy ovi, ovi, aztán felfelé megszámoltuk a lépcsőket, épp jött a kis Philipp is anyukájával.
Átöltöztettük a fiúkat és kivettem Benny hátizsákjából egy kis dobozkát, amiben szegfüszeg volt, mert ki volt írva, hogy holnap mindenki vigyen egy darab karácsonyi fűszert, de én már ma beraktam a táskájába, nehogy holnap elfelejtsem. 🙂 Odaadtam Bennynek, hogy vigye be a csoportba Mariának vagy Irisnek. 🙂 Kapott puszit és szó nélkül és sírás nélkül bement a csoportba, egyből Irishez és vitte neki nagy büszkén a szegfüszeget. :))) Én közben még elolvastam az infotáblát az öltözőben, közben hallottam, hogy Benny nagyon nyüszög Maria után…
De nem csak ő, még pár gyerek is Maria után nyüszögött, így csak reméltem, hogy valahol az oviban van és nem beteg vagy ilyesmi…
Délre mentem vissza, nem hallottam sírást, de aztán jött Iris, hogy Benny egy falatot sem evett, ugyanis ma nincs itt a Maria és az ebéd előtt Benny iszonyat nagy hisztit levágott Maria után. :)))) Sajnálkozva mesélte, hogy semmit nem evett Benny stb…, de mondtam neki, hogy néha vannak ilyen napjai, szombaton például az imádott rakott krumpliját sem ette meg, megkóstolni sem volt hajlandó, helyette hiszti volt és ebéd nélkül ment aludni. Talán ezzel kicsit megnyugodott Iris, mondtam, hogy nem baj, ha nem eszik, majd eszik otthon, a lényeg, hogy látja, hogy a többiek ebédelnek és ha tetszik neki az ebéd, akkor majd úgyis megkóstolja. Amúgy ma ilyen levesgyöngyös leves volt (backerbsen, a fene tudja, hogy magyarul mi a pontos neve 😀 ) és sajtos nokedli (käsespätzle), mondjuk ezeket még itthon nem evett, lehet, hogy azért voltak neki idegenek. 🙂
Mint kiderült, Maria csak ma volt szabad, úgyhogy remélhetőleg holnap minden újra szép és jó lesz, mert szeretett Maria ovónéni megint ott lesz a csoportban. :))))) Mikor jöttünk el, akkor viszont nagyon integetett Irisnek, volt minden “pápá, tschüssi” , sőt még “bis morgen” (a holnapi viszontlátásra) is, ezen jót mosolyogtam. 🙂
Hazaérve megevett egy fél banánt és a reggeliről maradt almát, aztán egy alma szeletet meghagyott, de már mondta, hogy “alszik” és indult befelé a szobába. 🙂 Most alszik, délután gyerekorvos időpontunk van, de csak a szokásos kontroll, semmi komoly, de legalább megnézi kicsit a doktornő, mert éjszakánként még mindig néha köhécselget….
50. nap
2011 november 11. | Szerző: Bambi1978
10. hét is kipipálva! :)))
Hihetetlen, hogy már tíz hét eltelt, mióta Benny elkezdte az ovit és lassan, de halkan kijelenthetjük, hogy kezd belerázódni a dolgokba. Kicsit több időre volt szüksége, de kezdi élvezni az ovit. 🙂 Ráadásul annyira, hogy ő már ott akarna aludni. 😀
Reggel egyszer azért mondta itthon, hogy “nem ovi”, de aztán öltözött szépen, a cipőválasztásnál megint hiszti volt, mert a téliesebb cipője nem annyira szimpatikus neki, mint az őszi cipője, de aztán én nyertem és új sapiban, új kabátban elindultunk az oviba. 🙂
Az udvarra érve kicsit nyüszögött, de nem volt vészes, az öltözőben aránylag jól át tudtam öltöztetni, de aztán a csoportajtóból megint visszaszaladt az öltözőbe, ott kicsit megbeszéltük a dolgokat és végül kis segítséggel (Maria behúzta 😀 ) bement, picit sírt csak.Már egész jól értenek Benny nyelvén, ahogy észrevettem az elején leül az asztalhoz és mikor megnyugszik, akkor fel is oldódik lassan.
Még odafele mondtam Bennynek, hogy az oviban ő is próbáljon egyedül enni, mint pl. Julian , Jasmin , a nagyobbak, mert ő is már nagyfiú és Mariáéknak nem mindig van lehetőségük mindenkit etetni, főleg azt a gyerkőcöt nem, aki még a többi gyerekhez sem ül, hanem egyedül ebédel egy külön asztalnál. 😀 😀
Mikor délben mentem érte, csend volt, csak az evőeszközök csörömpölését hallottam. 🙂 Aztán kinézett Iris, hogy ott vagyok e, és jött is Benny. 🙂 Iris nagyon megdícsérte, hogy ma rendkívül ügyes volt, nem voltak az udvaron, csak a csoportban, de nagyon jól feltalálta magát állítólag. Énekelgetett, játszott a többiekkel, de enni még külön eszik. Az ebédből is jól evett, két tányér levest és egy kicsi másodikat is evett és szinte teljesen egyedül! (megy ez, ha AKARJA! 😀 )Állítólag reklamált, mikor elfogyott az első tányér leves (krumplileves :D) és kért még egy adaggal. 😀
Aztán Iris elköszönt tőle kézfogással, amiről Bennynek egyből beugrott, hogy a Mariától is el kellene köszönnie, így visszaszaladt a csoportba és elköszönt tőle is. 🙂 Utána a gyereknek is odaköszönt és így jöttünk haza aludni.
Érdekes azért, hogy mikor már mi, szülők kicsit feladjuk és nem akarjuk tovább szenvedtetni a beszoktatással, akkor tényleg jön a kattanás a gyerekeknél és megnyugszanak. Mert amióta mi is eldöntöttük, hogy Benny akkor marad félnapos, azóta nincs gond vele, ügyesen ott ebédel és már szeretne ott aludni. :)))) Fura egy kópé, meg kell hagyni. 🙂
Reggel még az ovivezetővel is beszéltem az elmúlt két hónap elszámolásáról, hogy nem is ebédelt Benny ott és le lett vonva a teljes összeg a számlánkról, kicsit káosz city az ovivezető, látszik, hogy a papírmunka nem igazán az erőssége. Végül megint ki kellett töltenem egy papirt (amit már egyszer kitöltöttem), most kértem róla másolatot is, és azt ígérte, hogy még ma továbbküldi a központba… hát kiváncsi leszek, mert azért nem kevés pénzről van szó, naná, hogy utánamegyünk!
Hétvégén itthon leszünk, nincs nagy program tervezve, vasárnap délelőtt P apukája “kérte ” el Bennyt és majd náluk ebédelünk, jövő hétvégén pedig hazaugrunk kicsit anyáékhoz Magyarországra, úgyhogy jövő héten csak négy napot lesz Benny oviban, a pénteket hozzácsapjuk a hétvégéhez. 🙂 Már várom nagyon és szerintem anyáék is már várnak minket, főleg Bennyt. :))))
49. nap
2011 november 10. | Szerző: Bambi1978
Megint egy sikeres ebéddel! 🙂
A nagy Márton napi ünnepség után Benny megint úgy ment aludni, hogy már várta a mai ovis napot és lelkes volt, hogy ott fog ma is ebédelni. Reggel mondjuk én ébresztettem 8 előtt, de nem volt nyűgös, aránylag hamar felöltöztünk és indultunk kocsival az oviba.
Odafele az udvaron azért kereste Irist és Mariát, nem értette, hogy most miér nem kint állnak a többiek, mint tegnap délután. 🙂 Jött nyüszögés nélkül fel, az öltözőben Katie hátizsákja mellé tette a sajátját, kicsit cirkuszolt, hogy melyik pulcsi maradjon rajta bent a csoportban, átvettünk egy melegítőalsót, hogy kényelmesen legyen délelőtt és indultunk az ajtóhoz, de ott visszaszaladt az öltözőbe és picit sírni kezdett. Végül Maria vitte be, kicsit sírt, mikor eljöttem.
Dél előtt nem sokkal mentem érte, az öltözőben vártam Johannes nagypapájával, aki ma már ebéd után elvitte magukhoz a kis Johannest, pedig ő már ott szokott aludni az oviban. Jött is ki Benny hamarosan, Iris követte, állítólag levest evett jól, de a másodikból nem kért. Kérdezte Iris, hogy itthon eszik e egyedül Benny, mert náluk abszolut nem hajlandó rá, de sajnos itthon is olyan, hogy mikor milyen kedve van. Kanállal már aránylag tud enni, ha akar, de tény, hogy sokszor ráhagyjuk és segítünk neki, hogy rákerüljön a kanalára a falat. Megkért, hogy ezentúl hagyjuk egyedül enni, ha hisztizik, akkor is hagyjuk rá, majd ha éhes lesz, akkor fel fogja emelni a kanalat. Igaza van, ebben tényleg én is egyet értek. Úgyhogy majd gyakoroljuk ezt is, mint a pohárból ivást, már az is tök jól megy.
Állítólag reggel már elég hamar megnyugszik Benny, a sírások főleg a lelkiismeretemnek szólnak, mert utána már jól elvan. Még mindig külön ül, nem ül a gyerekek közé, külön reggelizik és külön ebédel… viszont már bátrabb és néha játszik a csoportban, a reggeli énekléseket mindig csinálja velük, most éppen az udvarra nem szeret kimenni, ott sírdogál kicsit. Ma például azért, mert Sün Samu nem mehetett velük (nem akarják, hogy koszosak legyenek a plüssállatok-jogos), ezért kicsit “harcolt” Irisszel. 🙂
Mikor jöttünk el, elköszönt Iristől kezetfogva, beköszönt a csoportba, hogy “tschüssi Maria” (majd megzabáltam 😀 ) és mikor eljöttünk a kis mosdóknál, épp most a kezét az egyik kisfiú, Julian, neki is odaköszönt, hogy “tschüssi”, erre Julian vissza, hogy “tschüss” :)))) Kész voltam, hogy már hogy búcsúzkodnak. 🙂 Még lent is mondta Benny, hogy “Benny pápá Julian” 😀 😀
Hazafelé többször elmondta, hogy “Benny alszik ovi”, de erre egyenlőre még várni kell… illetve nem tudom, hogy belevágjunk e ,vagy tényleg hagyjuk délig ovizni. A megérzésem azt mondja, hogy amint megszokja az ebédet az oviban, simán ott tudna aludni is, mivel neki az ebéd és az alvás összefügg, tudja, hogy utána aludni kell, és ahogy opáéknál is probémamentesen elaludt, szerintem az oviban is tudna aludni. Úgyhogy erről majd beszélek kicsit az ovónőkkel, hogy ők mit gondolnak, bár inkább Maria véleményére adok. 🙂
Ma és holnap délután a fiúk kettesben lesznek, mert délutános leszek, elég hideg van, még nem tudja P , hogy mi legyen a program, de biztos feltalálják majd magukat. 🙂
Márton nap
2011 november 9. | Szerző: Bambi1978
Ma délután volt az oviban a Márton napi lampionos séta és nagyon jól sikerült. 🙂
Benny ma elég hamar felébredt a délutáni alvásából és egyből az oviba akart menni. 🙂 Végül fél négy előtt elindultunk gyalogosan a buszmegállóba és átbuszoztunk az oviig, ami kb. 4 megálló tőlünk. Éppen akkor ért oda P anyukája is, így hármasban sétáltunk be az oviba, és hamarosan P apukája is odaért, Benny szaladt elé, csak úgy repkedett a bojt a sapkáján. :))))) Négy előtt nem sokkal még P is befutott, mégsem akart lemaradni a fia első lampionjáról, pedig még tegnapig azt mondta, hogy szerinte nem fog odaérni, de mégis megoldotta. 😉 🙂
Már gyülekeztek a gyerkőcök, Benny egyből ment az ikrek környékére, és köszönt nekik. 🙂 aztán bementünk a tornaterembe, de ez nem tetszett neki annyira, mert Opa és a többiek nem jöhettek, csak egy-egy anyuka. Bent megkaptuk a lampionokat, amiket a szülők (a miénket Opa 😀 ) készítettek, Benny egyből fogta a kezébe, nagyon édes volt. Sajnos Opára bíztam a fényképezést, így sok használható kép nem lett, de reménykedek, hogy pár anyuka talán csinált használhatóbb fényképet, majd körbekérdezek. :)))
Utána kimentünk az ovi elé, kis körbe álltunk, minden csoport egy helyre, a szülők a gyerkőcök mögött. Közben Omáéknak “bemutattam” Benny csoporttársait, anyukáikat és az ovónéniket, ők is egyből levették, hogy Maria ovónéni a kedvenc. :)))) Pont mellette álltunk, így elmesélte még, hogy Benny már nagyon feloldódott vele, sokszor hátulról átöleli a nyakát és rádől, ezt velem szokta csinálni. 🙂 sokat mesél, beszél Mariához és ma érdeklődve figyelte, ahogy a többieknek a matracot készítették az alváshoz. Maria szerint nem lehetetlen, hogy hamarosan Benny fogja kérni, hogy ott aludhasson, mondjuk ma is már mondta, hogy ő is az oviban akar aludni, ahogy Katie, Sophie… csak nem tudom, hogy mennyire komoly ez, inkább még pár napig ebéd után elhozzuk, vagy tőlem akár tovább is, most már nem tartom annyira fontosnak, a lényeg, ahogy Benny szeretné, rajta múlik. A lényeg, hogy ebédig marad mindenképp. 🙂
Mikor mindenki összegyűlt, akkor az ovivezető Rosi gitározni kezdett és a gyerekek (nagyobbak) az ovónénikkel énekeltek és két gyerek eljátszotta a Márton nap történetét, amiről a google-ban ezt találtam:
“Ausztriában Szent Márton napja, november 11. környékén mintegy 250 ezer liba harap – utoljára – fűbe, hogy elfogyasztásával is megemlékezzenek a mai Szombathely környékén született szerény 4. századi püspökről. Márton, egy római tribunus i.sz. 316-ban született fia 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint 18 éves volt, amikor palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották.
A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Úgy tudni, meggyőző és hiteles püspök volt, aki az imádságot és a lelkészséget össze tudta egyeztetni a jótékonysággal. Időszámításunk után 397-ben hunyt el. Halála után váratlanul igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra, Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték.
Ausztriában csak Karintia tartományban 44 templomot szenteltek Szent Mártonnak: november 11. körül a gyerekek lampionos felvonulásokkal, a felnőttek inkább a Márton-napi libával emlékeznek rá máig, és más népszokások is élnek még, amelyek e naphoz kötődnek. “
Aranyosak voltak nagyon. Utána sorokba rendeződtünk és énekelve elindultunk megkerülni az ovit, egy nagy sétára. Szerintem a miniknek ez még kicsit fárasztó dolog volt, mert legalább a fele csoportot az apukák a nyakukban vitték, az anyukák felvették a kisebbeket, Benny kb. a túra 3/4-ét nyugodtan sétálva, kezében a bagoly formájú lampionjával tette meg, meg is dícsérték az ovónénik, hogy milyen ügyes. 🙂
Az utolsó métereknél már neki sem volt kedve, éhes is lett, én pedig a nagy eszemmel nem vittem semmit, mert nem tudtam, hogy meddig tart majd. Viszont beígérték, hogy az oviba érve minden gyerek kap majd egy Márton-kiflit, amit a családjával kell megosztania a hagyomány szerint, így mikor meghallotta a kifli szót, egyből új erőre kapott és ügyesen végig sétált. :))))))) Az oviba beérve viszont már nem volt türelmes, ő csak a kiflit akarta, így elsők között “tolakodott” oda Irishez, aki a kosarat tartotta a kiflikkel. :)))))) nagyon finom kifli volt, mindenki kapott egy kis falatot, de a nagyját ő ehette meg, boldog is volt nagyon. 🙂
Ezután voltak, akik elindultak haza, köztük Oma és Opa is, P pedig ment vissza dolgozni, mások még ittak egy-egy puncsot a felállított standnál, engem is hívtak, de Benny már elég nyűgös volt, így inkább hazaindultunk, így is volt kisebb cirkusz , hogy melyik busszal jöjjünk haza….. de végül hazaértünk és a kis lampionja is egészben maradt, most ment a többi ovis kincshez. :))))
Pár használható kép a délutánról azért készült, ezeket lekicsinyítettem:
Benny csoportja, és a szülők
A séta elején még 🙂
Már kezdte kicsit unni 🙂
Végre megkapta a kiflit, máris szebb a világ :)))))
Hazaérve még azért tudtam egy használható fotót lőni a kisovisunkról és az ő uhu bagoly lampionjáról 🙂
48. nap
2011 november 9. | Szerző: Bambi1978
Sikerélmény!!! 🙂
De csak halkan mondom még. 😉
Tegnap végül 2 után felhívtam az ovit, hogy megkérdezzem, volt e a pszihonéni Benny miatt, Iris mondta, hogy nem, végül nem volt. Még kérdeztem, hogy akkor oké e, hogy ma már ott ebédeljen Benny, mert tényleg nem tudok előbb odaérni, már így is fél órával előbb elkértem magam, mert amúgy negyed 1-ig lettem volna ma a hotelben. A válasz az volt, hogy persze, akkor holnaptól ott ebédel Benny, de akkor ezentúl már mindig ott ebédel. (mintha nekem ez nem lenne fontos). + hogy a pszihonéni szerint annyiban nem a legjobb az időzítés, hogy ma Márton napi lámpás felvonulás is lesz + ma kezdi az ebédelést, de hát “mit lehet tenni, ha nem tudnak érte jönni”…. Mondtam, hogy remélem nem lesz gond, és hogy amúgy is akartunk már velük erről beszélni, hogy úgy döntöttünk, nem szenvedtetjük tovább Bennyt ezzel az egész napos ovival, mert sok esélyt nem látok ezzel a tempoval arra, hogy tavaszig egész napos legyen, így át akarjuk majd iratni a szerződést és Benny félnapos lenne, ebéd után elhoznánk.
A válasz, hogy “jaaaaj, hát ez mennyire jó ötlet és ez tényleg a legjobb megoldás Bennynek, ha valóban meg tudjuk oldani, akkor tényleg ezzel teszünk neki a legjobbat blablabla”…. Ja, és hogy akkor ezentúl Benny mindig ebédig marad, délben megyünk érte, és egyébként is már tegnap is nagyon jól elvolt, maradt volna tovább is, már beszélget velük, játszik stb…
Amit nem értek: ha nem hozom fel, hogy szeretnénk, ha Benny félnapos lenne, akkor még meddig játszották volna el velünk ezt a “jöjjenek érte 11-re” c. műsort??? És ha én ma mégis korábban végeztem volna a munkahelyemen, akkor vajon ők maguktól mikor mondták volna, hogy próbálkozzunk az ebédeléssel???? Szóval érdekesek…. de mindegy, azzal nyugtatom magam, hogy következő ősztől Benny már másik csoportba fog járni, és megpróbálom elérni, hogy a teknősbéka csoportba menjen majd tovább, ahol két nagyon szimpatikus ovónéni van, ott szerintem nem lesz gond.
Szóval mától már fél napos Benny, tegnap már meséltem neki róla, hogy ma már ott fog ebédelni az oviban, de nem kell megennie, ha esetleg nem ízlik neki, ne érezze, hogy az egy muszáj dolog. Lelkesen bólogatott, úgy tűnt, hogy örül neki.
Reggel P vitte oviba, ment a Süni is velük és én 11:50-re voltam ott, beültem az öltözőbe addig, és hallgatóztam. 🙂 egy kisgyerek nagyon sírt, de az nem Benny volt (nagy megkönnyebbülés 😀 ), a többiek néha beszélgettek vagy Irist hallottam, ahogy rájuk szólt néha. 🙂 Nem sokkal dél előtt kinézett Maria és hívta is Bennyt, aki jött a Sünivel, nem sírt, de örült nekem. 🙂
Állítólag ügyesen ebédelt, ma jó napja volt, picit sírt csak délelőtt, mikor mentek az udvarra, mert nem értette, hogy most miért nem viszik a hátizsákját is, ahogy eddig is (eddig mindig 11-kor hoztuk haza, mikor még az udvaron voltak, így neki már minden cucca oda volt készítve), de aztán megnyugodott, mert Maria elmagyarázta, hogy az anyukájának dolgoznia kell és a főnöke nem örülne neki, ha korábban eljönne. :)))) Benny állítólag mondta neki reggel, hogy ma Benny is az oviban ebédel. 🙂 Maria is mondta, hogy mennyire jól döntöttünk, mert ez így a lehető legjobb lesz Bennynek, hogy csak fél napos lesz, nem lesz a nyomás senkin (főleg rajtuk, de ezt nem mondtam…), így tényleg annyi időt kap, amennyire szüksége van. Mindenesetre sajátos véleményem van az oviról és erről a beszoktatásról, de most már nem is mérgelődök rajta, mert felesleges…
Míg mi beszélgettünk, kiosont utána az egyik ikerkislány, Katie és annyira édesek voltak, mert Benny megint mondta neki, hogy “Katie, hause- Mama”, azaz, hogy ő megy haza az anyukájval. Katie leült Benny mellé a kispadra kb. fél méterre és mindig csúszott Benny felé, míg végül teljesen szorosan egymás mellett ültek, hát majd megzabáltam őket… azt hiszem, hogy Katienak nagyon bejön Benny, mert ő mindig jön utána, mikor megyek Bennyért. :))))
Úgyhogy meg lett dícsérve Benny, kiváncsi leszek, hogy ezután is ilyen flottul megy majd minden…. pár perc alatt hazaértünk, és kb. negyed 1-kor már ágyban volt, de dumált sokáig, nemrég aludt be. 3/4 4-re kell majd visszamennünk, fent lesz a gyülekező az ovinál a tornateremnél, aztán a szülők kimennek majd (már akit hagy a gyereke kimenni 😀 ), utána kisétálnak a gyerekek a lámpással, mi csatlakozunk, megyünk egy kört és a végén Márton napi kiflit kapunk, amit a családdal kell megosztaniuk a gyerekeknek. 🙂 Hát kiváncsi vagyok nagyon, a fényképező már be van izzítva. .)))))
Ja, és még azt akartam írni, hogy lefelé jövet megnéztem, hogy mi volt ma az ebéd, hogy Benny ilyen ügyesen evett, hát paprikáskrumpli….. no komment, most már mindent értek. :))))))))))) (ugyanis Benny krumplit enne krumplival :D)
47. nap
2011 november 8. | Szerző: Bambi1978
Sajnos sokat nem tudok róla írni, mivel P vitte Bennyt ma az oviba és ő is ment érte, ő pedig nem igazán kommunikál az ovónőkkel…
Reggel jókedvűen indultak, busszal mentek az oviig, ment a Sün Samu is, pici sírás volt a csoportajtónál, de aztán P eljött, ő már nem is kérdezi, hogy hányra menjen, 11-re ott van…
Ma Benny legelőször megevett mindent, amit reggelire pakoltam, én ezt jó jelnek veszem. :)))) Volt 3 abonett szerűség (imádja!!!!!), egy kis kolbászka (cabernossi) feldarabolva és két nagyobb szelet paprika apróra vágva + külön egy alma felvágva. Ezt MINDET megette!!!! Ez talán jót jelent… 😀
11-kor a csoportból hozta el P Bennyt, ma nem voltak az udvaron, de majd nemsokára felhívom az ovit, hogy volt e a pszihológusnő és hogy akkor holnap oké e, hogy csak 3/4 12 körül érek oda Bennyért. Mondjuk, én simán úgy gondoltam, hogy legalább ma már kicsit tovább ott lesz, mivel pénteken már szóltam, hogy holnap nem tudjuk előbb elhozni, de nem tűnik úgy, hogy figyelnének erre….
Holnap lesz a Márton napi lámpás felvonulás is délután 4-kor, úgyhogy hazajövünk, Benny alszik és megyünk majd vissza az oviba, erre is kiváncsi leszek. :))))
Talán holnap már több mindent tudok írni a napról…
55. nap
2011 november 19. | Szerző: Bambi1978
11. hét is kipipálva…
Egyre jobban halad a dolog. 🙂
Amióta eldöntöttük P-vel, hogy nem szenvedtetjük Bennyt az egész napos ovizással, azóta mintha egy kapcsolót nyomtunk volna meg, Benny aránylag jól elvan az oviban, ott ebédel és egyre jobban mondja, hogy ott akar aludni ebéd után. :))) Érdekes azért ez a kis vacak, nehéz kiigazodni rajta.:)))
Most ott tart a dolog, hogy pénteken reggel nem is nyüszögött már annyira az ovi ellen, igaz, bedobtam a nagy joker ajándékot neki, hogy ma elmegy oviba, ott ebédel, aztán megyek érte és onnan egyből indulunk is haza Magyarországra a Mamihoz, Papihoz, Tantéhoz és dédihez. :)))) Na, látni kellett volna a szemein a csillogást, mennyire menni akart egyből oviba. :)))
Fent az öltözőben is ügyesen átöltözött, igaz, volt egy kisebb alkudozásunk, mert a játékbuszát és a sünit is be akarta vinni a csoportba, de én csak egyet engedtem, így végül a busszal indult befelé. Sírás, cirkusz nélkül bement, aztán hallottam, hogy Mariának előadta, hogy hol a sünije. :)))) erre a jószívű ovónénik “kivételesen” megengedték neki, hogy kettő játékot vigyen be, így mehetett a Süni is… (akkor ki is a főnök? 😀 :D)
Mikor délre visszamentem érte, Maria hívta ki hozzám és mondta, hogy majd át kell cserélni a ruháit, mert a leveskanalazással még gondjai voltak, de lelkes volt és egész jól sikerült neki. :))))) mindegy, átöltöztettem, aztán már mondogatta is, hogy “Ráci, Ráci, Mami, Papi, Tantee” :)))) nem felejtette el,hogy hova indulunk ebéd után. 🙂
Állítólag pénteken abszolut nem sírt, ha reggelente sír, az sem tart már sokáig, főleg csak nekem szól, hogy rossz legyen a lelkiismeretem (de már nem az, mert tudom, hogy csak produkció 😀 ), utána már el-eljátszik, odamerészkedik a gyerekek közé és pénteken állítólag már “beszélgetett” is az egyik kislánnyal, Jasminnal. :))) Ezen jót nevettem, mert elképzeltem a szitut. 😀
Enni is eszik egyedül, néha azért bepróbálkozik, hogy valaki etesse, de mikor látja, hogy nem megy, akkor mégis tud egyedül is enni. 🙂 Tud ő, ha AKAR!!!! 😉
Annyit mondott Iris, hogy annyi van még, hogy próbálgatja ott is, hogy ki a főnök, néha nem tetszik neki, ha nem pont úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő szeretné, de aztán aránylag elfogadja máshogy is a dolgokat.
Mondtam, hogy jövő héten majd csak kedden jön oviba, mert hétfőn jövünk vissza Magyarországról, kicsit pihenünk egyet itthon. :)))) Volt is nagy öröm, mikor meglátta a Mamit, Papit, Tantét , tegnap beugrottunk a dédihez is, akinél már egyből megy a hűtőhöz és keresi a túró rudit és kismackót. :))) Nem is érdek, ááááá. Hagyja, hogy a dédi agyonpuszilgassa, de közben már kérdezgeti, hogy “kismackó?” 😀 😀 haláli 😀
Ma délután Roberta barátnőmékhez megyünk, akinek a kislánya Panna öt nappal idősebb Bennynél, vele már kezdetek óta jól elvannak, aranyosak nagyon. Már várja nagyon, nem is akart aludni menni, hanem rögtön Pannához ment volna, de azért nem úgy van az…. 😉 🙂 Mindennek meg van a maga ideje, úgyhogy négy körül mehet majd “csajozni” 😀 😀
Oldal ajánlása emailben
X